Judith Butler performatív nemi elméletének szociológiai rekonstrukcióján és a transznemű közösség empirikus vizsgálatán keresztül Patrícia Soley-Beltran eloszlatja a Butler-i testfogalommal és a nemi/biológiai nem megkülönböztetésének problematizálásával kapcsolatos félreértéseket, miközben bemutatja a feminista mozgalom legújabb átalakulásait a meleg és leszbikus identitáspolitikáktól a queer elméletig és a transznemű mozgalmakig. Az értelmező keretet a társadalmi intézmények performatív elmélete (amelyet elsősorban a tudomány szociológusai, Barry Barnes és David Bloor dolgoztak ki) és a mesterséges típus fogalma (amelyet Martin Kusch filozófus fejlesztett ki) alkotja, amelyek rokonságot mutatnak Butler gondolkodásával: problematizálják a természet/kultúra dichotómiáját, és kiemelik a tudományos testismeret társadalmi konstrukcióját. Az összehasonlító empirikus tanulmány a brit és spanyol transznemű közösséget közelíti meg, mint a társadalom minden tagjának nemi normákhoz való alkalmazkodási folyamatainak informátorait. A tanúk beszámolóinak elemzése nemcsak adatokat szolgáltat a nemi identitás hegemonikus népi tudásáról és az orvosi kategóriák szerepéről annak meghatározásában, hanem előítéletektől és pártállástól mentesen tisztázza e közösség jellemzőit, valamint ideológiai és szociopolitikai kontextusba helyezi őket, megvilágítva ezzel a jogi és orvosi beavatkozások kulturális hátterét.